Ábrahámhegy címere www.abrahamhegy.hu
Magyar Magyar Deutsch Deutsch English English
           
Ábrahámhegyi strandAktuális Ábrahámhegyi programok, rendezvényekÁbrahámhegyi szálláshelyek, apartmanokÁbrahámhegyi éttermek, büfék, vendéglátók
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen

Burnót patak, a "határfolyó"

"A folyóparton üres homokbánya
oda hordtuk nyáron a szemetet,
Villák között és kertek közt suhantunk
egy híd, egy lejtős út következett..."

(Pilinszky János: Frankfurt)


A "határfolyó" rangot a - népies nyelven - Séd patakocska azért kapta, mivel az Ábrahámi és a Rendesi hegyet, valamint ezek egymásra néző lejtőit majdnem három évszázadra sikerült közigazgatásilag szétválasztania. E lényegbevágó szerepkör inspirál most egy bővebb ismertetésre. Először ismerjük meg jelentőségét, majd rátérünk ember alkotta szerepkörének problémáira.

A patak földrajzi elnevezése inkább helyileg ismert. Két községgel keletre vagy nyugatra már alig számíthatunk arra, hogy sokan ismerik, annak ellenére, hogy a Balatonfelvidék jelentős hányadának, és a Káli medence teljes egészének, csapadékát ez szállítja a Balatonba. Patakszomszédai keleten a Csorsza, nyugaton Tördemicnél az Eger-víz. Az e kettő közötti 26 km-es távolság is mutatja, hogy a Burnót patakra komoly szerep hárul a csapadékvíz levezetésében.

Ábrahámhegy - Burnót-patak Ábrahámhegy - Burnót-patak Ábrahámhegy - Burnót-patak

A Burnót patakot a Káli medence fölött két ág táplálja. Északi ága a csicsói erdőben ered és a medence északi peremén halad. Ez az ág szárazabb időben általában kiszárad. Főága - a déli - Henye felső határában, az attól északra található Gyertyánosi kút nevű forrásból eredeztethető. A két ág között, a régió legmélyebb térszínén helyezkedik el a medence féltett tájvédelmi egysége, a Kornyi tó. A két ág Kisörspuszta felett találkozik. A medence ezen csücske egykor - 2-3 km 2 -nyi területen - teljesen vízzel borított volt. Közvetlen összeköttetés a Kornyi tó és a patak között ma már nincs.

Külön említést - és védelmet - érdemel a Burnót patak völgye. A patak vizes élőhelyéhez csatlakozóan (a homokbánya és a volt malom közti szakaszon) rendkívüli fajgazdagságban fordulnak elő a kérészek, álkérészek, szitakötők, fátyolkák - csupa olyan faj, amelyek fejlődése az itt még tiszta patakvízhez kötődik.

Burnót-patak - Szitakötő Burnót-patak - Szitakötő Burnót-patak - Szitakötő

A patak vízbősége Cholnoky Jenő 1894 augusztusában végzett mérései alapján 4 liter másodpercenként. Ez igen csekély szám, ha az ugyanezen időben mért Eger patak 720 l/sec-os mérőszámához viszonyítjuk. Cholnoky ugyanezen év őszén, novemberben, ismét végzett méréseket. Az eredmény ekkor a Burnót esetében 7,7 l/sec, míg az Eger-víznél 665 liter másodpercenként. A nagy földrajztudós harmadik mérését szó szerint idézem:

"1895. április elején mértem végig harmadszor a patakokat, hóolvadás után, amikor a legnagyobb vízmennyiségeket remélhettem. S csakugyan egyes patakokra nézve megjegyezték az öregebb falusiak, hogy igen régen nem volt már olyan nagy vize egyik-másik pataknak, mint most."

A Burnót patak ekkor 690, az Eger-víz Tördemicnél 943 liter vizet szállított egy másodperc alatt a Balatonba. Tovább is Cholnokyt idézve:

"Roppant meglepő volt a máskor alig csörgedező Burnóti patak hatalmas áradása. Keresztültört az úton s rohanó sebesen zúdult alá. Pedig akkor már jól túl volt kulmináczióján. Csakhogy ez lassabban apadt meg a többinél, mert ennek nagyszerű raktára van Salföld és Kékkút között. Az egész nagy rétség el volt öntve vízzel s a nagy tó majdnem összeért a Kornyi-tóval."

A fenti mérések átlagának összehasonlítását mutatja alábbi táblázatunk:

 

1.

vízgy.ter. km2

2.

vízmenny l/sec

3.

vízm./vízgy l/sec/km 2

4.

max/min

Balatonfelvidék

 1085

4949

4,56

 3,9

Zala és vízgy.-je

2571

5636

2,19

3,4

Somogyi vízgy.

1454

5450

3,75

 7,5

Összesen

 5147

 16.035

 3,11

 6,2

Burnót patak

75

209

2,78

172

(Cholnoky Jenő 1894-95. évi mérési adatai alapján)

1. vízgyűjtő terület km 2

2. szállított átlagos vízmennyiség l/sec

3. területegységre vonatkoztatott vízmennyiség l/s/km 2

4. az áradási vízhozam a minimumhoz viszonyítva

Ekkora víztömeg bizonyára könnyen hajtotta Ábrahámhegy északi kijáratánál a Szent István völgyben a patakra települt vízimalmot, amely Pesty Frigyes 1864-es kéziratos helynévgyűjteményében "salföldi Burnót malmocska" néven, Jankó János néprajzi könyvében (1902) pedig Pusztamalom néven szerepel, míg az 1850-es kataszteri térkép szerint Fehér malom a legrégebbi elnevezés. Későbbi elnevezései: Csigó-malom, Leposa-malom, Szent István-völgyi malom. A hagyomány szerint római alapokra épült. Azt tartják, hogy a malmot a Csigó és Leposa családok építették át. A harmincas években a malom tulajdonosa, Leposa Kálmán kiíratta az épületre: Szentistvánvölgyi malom. Ismert tény, hogy ezidőben Salföld jóformán egész népessége itt őröltette meg minden gabonáját. Az őrlés díját nem pénzben, hanem a gabona megfelelő hányadának leadásával térítették.

A malom mindenkori tulajdonosai arról is gondoskodtak, hogy a garat ne csak hóolvadás után és esőzések alkalmával legyen működtethető. A malom feletti völgyrészben duzzasztómű építésével mesterséges tavat létesítettek, és ha kevésnek bizonyult a vízjárás, éjszakára elzárták a zúgónál a zsilipet. Az éjszaka folyamán felgyülemlett vízzel aztán nappal környezetkímélő módon, energiatakarékosan működhetett a malom. A környékbeli malmok között több olyan is volt, - pl. Diszelben, - amelyik nemcsak darált és őrölt, hanem víziturbinával felszerelve generátort hajtott, elektromos áramot szolgáltatva a lakosság számára. Nagy dolog volt ez akkor, a tökmagolajos pipics és petróleumlámpa világában...

Meg kell említeni, hogy e malomnál - egyáltalán nem környezetkímélő - fagázas hajtóművet is létesítettek, amely vízhiányos időkben is biztosította a működést... Az utolsó molnár Kiss József volt, aki az államosításkor elköltözött.

Az ötvenes évek után, amikor a malom már nem működött, az itt a közelben található homokkő felhasználásával kaszakövet készítettek az épületben. A hajdani Szentistvánvölgyi malom ma lakóházul szolgál.

A Műemlékfelügyelőség a malmot 1804. évi építésű, műemlékjellegű, barokk jelleget hordozó építményként vette nyilvántartásba.

A Szentistvánvölgyi malom látképe 1936-ban

Ábrahámhegy - A Szentistvánvölgyi malom látképe 1936-ban Ábrahámhegy - A Szentistvánvölgyi malom látképe 1936-ban

Az Eger-víz patakkal való összehasonlítás érdekében idekívánkoznak még a következő tények: az Eger patak 36, a Burnót pedig 9 km hosszú. Az Eger patak vízgyűjtőjéhez olyan földrajzi "hatalmasságok" tartoznak, mint a Nyugat-Bakonyi Agártető 513 m-es és a Kabhegy 605 méteres magasságával. Az ember beavatkozását és a helyzet paradoxonát az a mára kialakult helyzet jelzi, hogy a fentiek ellenére az Eger patak jó pár esztendeje esetenként száraz mederrel tátong, a Burnót pedig ugyanúgy csordogál, mint száz évvel ezelőtt...

Ábrahámhegy - Burnót-patak Ábrahámhegy - Burnót-patak Ábrahámhegy - Burnót-patak

A Burnót Kisörspuszta után kezdődő szurdok-völgyének kialakulására vonatkozólag két elméletet is ismerünk. Cholnoky Jenő szerint: "...a Burnót patak aztán a Kisörs melletti szűk völgybe ér, s kedves szurdokkal töri keresztül a homokkő hegységet, hogy szép Ábrahámi szőlők közt elérje a Balatont." Lóczy Lajos erről azt írja, hogy a patak áttörése a homokkő rögön elég csodálatos, olyan rejtélyesen tűnik fel az odavalók előtt, hogy mesterségesnek tartják, s az átvágást természetesen a rómaiaknak tulajdonítják.

Az elemi iskolában a tanító szájából egykor még az is elhangzott, hogy "az átvágás kőzetanyagából emelték a Böktetőt..."

A Kornyi tó fenékszintje 137 m a tengerszint felett, ennél valamivel több a Burnót medrének szintje. A Balaton vízszintje átlagosan 106 m körül van. Belátható, hogy ez a mintegy 30 méteres szintkülönbség a kb. 4 km-es hosszon elosztva jelentős vízsebességet hoz létre, olyannyira, hogy a pataknak nincs lehetősége a Káli medencéből felszedett homokot leraknia útközben.

Burnót-patak - a Balatonnál Burnót-patak - a Balatonnál Burnót-patak - a Balatonnál

Ez az oka annak, hogy ábrahámhegyi torkolatánál oly bársonyos fövenyszőnyeget hoz létre, amely párját ritkítja a Balaton északi köves partvidékén az itt fürdőzők örömére.