Ábrahámhegy címere www.abrahamhegy.hu
Magyar Magyar Deutsch Deutsch English English
           
Ábrahámhegyi strandAktuális Ábrahámhegyi programok, rendezvényekÁbrahámhegyi szálláshelyek, apartmanokÁbrahámhegyi éttermek, büfék, vendéglátók
  • Ábrahámhegyi strand - gyermek lidó, homokozó
  • Ábrahámhegy panorámakép a kilátóból
  • Ábrahámhegyi Nordic Walking túraútvonalak
  • Ábrahámhegyi strand - fürdőzők
  • Ábrahámhegyi programok, rendezvények

Ábrahámhegyi "Nádirigó" Természetvédelmi Egyesület


Ábrahámhegyi "Nádirigó" Környezet-és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület

Az Egyesület célja:

Az üdülőtulajdonosok érdekeinek képviselete az önkormányzat és egyéb illetékes hatóságok előtt.
Ábrahámhegy 1900-as évektől kialakult part menti villasorának és fürdőkertjeinek, valamint az előttük elterülő nádas, és vízterület eredeti állapotának megőrzése, fenntartása.
Ábrahámhegy természetközeli és emberbaráti arculatának megőrzése a családi üdülés érdekében.

Ábrahámhegy - Nádas Ábrahámhegy - Tavirózs a Balatonban a nádasnál

A "Nádirigó" Azért alakult, hogy felhívja a figyelmet:

A "Hatóság" a maga törvényes eszközeivel nem képes, megakadályozni, hogy biológiailag jelentős élőhelyeket tegyenek tönkre, a Balatoni Rehabilitációs Tervre hivatkozva. A tervet sajnos az Országgyűlés megszavazta, és az Alkotmánybíróság elfogadta. Ez után nagy befektetői társaságok mutatták be a 100 milliárd forintos Balaton fejlesztési programjaikat. Hét év alatt a tó öt régiójában, a szálláshelyek kapacitását 20.000 "minőségi" szálláshellyel bővítenék, a kempinghelyeket 2600-al, valamint több tucat új csónak, és jacht kikötőt terveznek, és szórakoztató parkokat.

Azért alakult, hogy felhívja a figyelmet:

Nem tudhatjuk, hogy tavunk érzékeny biológiai egyensúlya elbírja-e ezt az irdatlan beruházást, új megterhelést.

Azért alakult, hogy felhívja a figyelmet:

A létező felmérések és térképek tág teret nyújtnak a természetvédelem kijátszására. Ezek a tervek kísértetiesen emlékeztetnek arra, ami a 70-es években a Déli parton történt, aminek következményeit a tó máig sem heverte ki.

Azért alakult, hogy felhívja a figyelmet:

Ábrahámhegyen a part menti nyaralók ötven-hatvan éve mindent megtesznek a telkek végében elterülő nádas és vízterület eredeti állapotának megőrzésért. A parti telkek végében húzódó nádasok az elmúlt évtizedekben nem pusztultak, madaraknak fészkelési, a halaknak ivási lehetőséget nyújtanak. Nem képeznek magántulajdont, de a telkek gazdái gondozzák őket. Nem valós az az állitás, hogy a fából készült és télen felszedhető stégek, és lejárók a nádasban jelentős károkat okoznak.

Azért alakult, hogy felhívja a figyelmet:

Egymásnak ellentmondó rendeletek és intézkedések miatt nem követhető, hogy mik az egyes tulajdonosok jogai. Melyek a kötelességei.

- kinek lenne a dolga a nádvédelem /aratás, gondozás/
- kell-e mederhasználati engedély egy fürdőstéghez, s ha igen, ki kapja meg, és milyen alapon?

Azért alakult, hogy felhívja a figyelmet:

A nádtérképek hiányosak, pontatlanok. A parti telkek végében 16-20 m széles sávot "kultúrterületnek" jelölnek. Holott ez a valóságban legalább egy méter magas vízben álló, jó minőségű, sűrű nádas. És mi, az hogy "kultúrterület"?

Azért alakult, hogy felhívja a figyelmet:

Belterületi helyrajzi számokkal jelölt telkek mit keresnek a tómederbe? Kinek az érdeke fenntartani a tulajdoni, a kezelői jogok tisztázatlanságát immár évtizedek óta?

Befejezésként:

Nem vagyunk zártkörű klub. Mindenkit szeretettel várunk, aki hozzánk hasonlóan gondolkozik, és céljainkkal egyetért. Rövid kétéves működésünk során sok információra és kapcsolatra tettünk szert, amelyeket szívesen közkincsé teszünk.

Jó volna mindezekről közösen beszélni.

Elérhetőségeink:

Elnök: Ügyvezető: Elnök helyettes:
Gödrös Zsóka Orbán Szilvia Vönöczky András
Tel: 06-20-321-6238 Tel: 06-30-991-7766 Tel: 06-30-259-6100
godros.erzsebet@chello.hu orbansylvia@netquick.hu vonoczky@witch.pmmf.hu

KÖZLEMÉNY

Közlemény az adózó rendelkezése szerint kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásáról.

A kedvezményezett szervezet adószáma: 18939444-1-19

Bírósági nyilvántartási száma: Pk. 60.103/2004/5

Közhasznúsági fokozata: 1

Közhasznúsági jogállást megállapító bírósági végzés
jogerőre emelkedésének dátuma: 2006-05-17

Az átutalt összeg tárgyévi felhasználására vonatkozó adatok:

01.(A) A rendelkező évben juttatott összeg: 1% SZJA 20.150 forint 

02.(A1) Ebből a tárgyévben müködésre fordítható összeg:
(A*0,3) 6.045 forint

03.(A2) Ebből a tárgyévben működésre felhasznált összeg:
(A2<=A1): 0 forint

04.(A3) Ebből a tárgyévben cél szerinti tevékenységre felh. összeg: 20.150 forint

05.(A4) ebből tartalékolt összeg (A-A2-A3): 0 forint

Az átutalt összeg felhasználásának szöveges ismertetése:

Égerfa csemete ültetése 5 drb (á: 10 000 ft ) 50.000 forint
Madár odúk kihelyezése 10 drb (á: 2.699 ft ) 26.990 forint 

Budapest 2009. november 20.
Gödrös Erzsébet 


Éves beszámolók

Ábrahámhegyi Nádirigó KH. Egyesület éves beszámolói

2015-ös év beszámolója

2014-es év beszámolója

2013-as év beszámolója

2012-es év beszámolója

2012-es év beszámoló melléklete

2011-es év beszámolója


Hírek:

Meghívó

Tisztelt Nádirigó tagok!

2017. január 6-án 17 órakor a Centrál Kávéházban (Budapest, V. ker. Károlyi Mihály u. 9.) közgyűlést tartunk, amelyre ezúton hívunk meg Benneteket. A szokatlan időpontban tartandó közgyűlés indoka, hogy a Veszprémi Törvényszék Egyesületünk nyilvántartásba vételével kapcsolatban hiánypótlást rendelt el. Ennek értelmében az alapszabályunkat több pontban módosítani kell, és azt közgyűlésen kell a tagságnak jóváhagynia.

A közgyűlés napirendi pontjai:

Amennyiben a közgyűlés a meghirdetett időpontban nem határozatképes, akkor a halasztott közgyűlést 17 óra 30 perckor tartjuk, amely a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes lesz.

Kérjük, hogy a téma fontosságára való tekintettel jöjjetek el a közgyűlésre.

Üdvözlettel

az Elnökség

Budapest, 2016. december 20.


Beszámoló a Nádirigó Egyesült 2015-2016. évi tevékenységéről

Magas vízállás

A 120 cm magas vízállás változatlanul gondot okoz a településen (2014. szeptember 13.-án a keleti szél miatt 150 cm magas volt a víz a part menti telkeken). A magas vízállás miatt nagymértékű nádpusztulás történik, erről készítettünk egy anyagot, amit dokumentációként CD-n a polgármesternek átadtunk. Sajnos azon kívül, hogy a Katasztrófavédelmi Felügyelőség ügyfélként beregisztrálta az Egyesületet, semmi nem történik. A fák, bokrok elrohadnak a kertekben és a kertek fele járhatatlan.

Csónakkikötő – Veszteglőhely

2008 óta változatlanul harcolunk a csónakkikötő létrehozásáért. 2016 őszén kiderül, hogy kap-e elég anyagi támogatást az Önkormányzat. Amennyiben nem, akkor javaslatunk egy szerényebb és egyszerűbb kikötő létesítését a település saját költségén.

Kapcsolat a Képviselő-testülettel

Homonnay Zsombort, aki egyben a Képviselőtestület tagja is, felkértük, hogy legyen a Nádirigó Egyesület környezetvédelmi képviselője, azaz az Önkormányzat testületi ülésein közvetítse a javaslatainkat. A kérést polgármester elfogadta.

Faügy

2013-2014-ben az Egyesület saját költségén a soproni szakértőkkel készíttetett egy nagyon részletes szakmai tanulmányt a 71.-es út mentén lévő fák állapotáról. Ezt a tanulmányt, mind az Önkormányzatnak, mind a Veszprémi Útkezelő Zrt.-nek átadtuk. Azóta a világon semmi nem történt. Az életveszélyessé nyilvánított fák változatlanul ott meredeznek az út mellett.

Emellett szomorú vettük tudomásul, hogy a vasútállomáson nyolc darab gyönyörű fát technikai okokra hivatkozva a vasút kivágatott.

Szeretnénk továbbra is több fát védetté nyilvánítani, de ezt az Önkormányzat a maga bürokratikus módján lassítja és nehézségeket állít a gyakorlati megvalósítás útjába. Az Egyesület hét fát szeretett volna a településen védetté nyilvánítani és információs táblákat kihelyezni, azonban ebből csak kettő valósulhatott meg. Ezt a munkát tovább folytatjuk és újabb fákat fogunk védettségre jelölni.

Települést érintő egyéb kérdés

Kérjük az Önkormányzatot, hogy a 2015-ben a Vasút és a Park utcára nézve kiadott úthasználati engedélyt a legsürgősebben vonja vissza. Ugyan 2016-ra a tervek szerint már az egész lakótelep az apartmanházakkal megvalósult volna, de szerencsére nyoma sincs még. Ha a projektből mégis valami lesz, úgy javasoljuk, hogy a lakóparkot építtető cég keressen egy mindenki számára elfogadható más megoldást.

Egyesületi ügyek

2016 szeptemberében tisztújítás történt. Célunk, hogy a fiatalok nagyobb erővel kapcsolódjanak a település természetvédelmi feladataihoz. Tevékenységünk kibővült Ábrahámhegy teljes területére. Többet kívánunk tenni a meglévő természeti környezet fennmaradásáért, fel szeretnék hívni a figyelmet az ember és a természet kapcsolatára és a természetvédelem fontosságára. Például fotó- és videópályázat meghirdetését tervezzük Ábrahámhegy kertjei címmel, szeretnénk benevezni az Év fája elnevezésű versenybe, természetvédelmi táblákat kihelyezni, madárélőhelyeket kialakítani, az önkormányzat lapjában, az Ábrahámhegyi Hírmondóban a tevékenységünkről rendszeresen egy-egy cikket megjelentetni.


Egy küzdelmes év, 2014

Az előző év munkáját folytatva a Nádirigó Egyesület megrendelt egy független szakvéleményt a kivágandó fák állapotáról. Gödrös Zsóka beszámolója szerint ez egyáltalánban nem volt egy könnyű dolog. A Veszprémi Naplóban ezidőtájt sorozatban jelentek meg felháborodott cikkek az értelmetlen kivágásokról (pl. Hegymagoson 50 db fát vágtak ki a polgármester tájékozatása nélkül). A veszprémi Közútkezelő Zrt. feladata, hogy a biztonságos közlekedés érdekében a veszélyes fákat kivágja. Állításuk szerint a kivágásra ítélt fák kijelölését szakemberek végzik.

Ábrahámhegyen a 71-es út mentén majdnem az egész fasort kijelölték. A Nádirigó ezzel szemben elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy fasort csak úgy meg lehessen szüntetni. Hogy lehet egyszerre ennyi fa beteg? A közvélemény ez ügyben megoszlott. Ellen szakvélemény is született: Móczár Béla ábrahámhegyi kertészmérnök szerint a fasor elöregedett, valemennyit ki kell vágni. Szakvéleményében azt írja, hogy elsősorban azokat kell felelősségre vonni, akik akadályozzák a fák kivágását, mert ezzel csak a balestek megelőzését gátolják. Mindez még a Balatoni Futár 2013-as nyári számában is napvilágot látott. Mi ezt másképpen láttuk.

Úgy véltük, hogy nem lehet fákat csak úgy „kitermelni”, tuskókat hagyva az utak szélén. A jelenlegi szabályozás szerint ezt az Közútkezelő Zrt. megteheti, mert a törvény csupán annyit ír elő, hogy a kivágott fákat "megyei szinten" kell pótolni. Tehát ha Ábrahámhegyen kivágnak ötven darab fát, akkor azt nem helyben, hanem Veszprém megyében bárhol pótolhatják.

Az ábrahámhegyi fák védelmében azt találtuk ki, hogy független szakértők véleményét kérjük az ügyben. Ehhez anyagi támogatásra volt szükségünk, amelyben elsősorban a Káli Társaság és Ábrahámhegyi Túravitorlás Sportklub, és civilek voltak segítségünkre. A Magyar Faápolók Egyesületének egy közgyűlésén találkoztam és kértem fel Sopronból Kocsó Mihály erdészeti szakértőt, dr. Varga Szabolcs erdészeti szakértőt és dr. Dívós Ferenc fizikus szakértőt a vizsgálat elvégzésére. A helyszínen jelen volt még Vella Zsolt polgármester, és meghívásunkra Győriványi Dániel is, a veszprémi Közútkezelő Zrt. környezetvédelmi munkatársa.

A szakvélemény a fákat egyenként vizsgálta tőkörnyzetük, stataika és egészségségi állapotuk szerint, valamint a FAKOPP műszerrel a fák szilárdságát is mérték. Rámutattak a fák kezelésének hibáira és javaslatokat tettek a szakszerű ápolásra. Minden egyes fáról fénykép készült, amit CD a rendelkezésünkre bocsájtottak.

Az eredmény minket igazolt: a 71. sz. főúton, az Iskola utca magasságától Badacsonyörsig terjedő szakaszon a 86 darab kivágánadó fából csak 22 volt valóban beteg. A többi még 15-25 évet is élhet - írja a szakvélemény - de évente figyelni, ellenőrizni kell azokat. Nem kivágni, hanem ápolni kell.

Nyáron beszélgettünk arról, hogy Ábrahámhegy kedvelt, ismerős, öreg fáit védenjük meg, hogy minél tovább megmaradhassanak. Kezdeményezésünket, miszerint hét darab fát helyi védelem alá helyezzünk az Önkormányzat is támogatta. Elkészítettük az ehhez szükséges dokumentációt, amelyet a jegyző és a Képviselőtestületünk is elfogadott. Így hamarosan, az Önkormányzat közreműködésével elkészülnek a védetté nyilvánított fákat jelző táblák is.

Ábrahámhegy - COOP Ábrahámhegy - Könyvtár szivarfa Ábrahámhegy - Szt. I. völgyi u. 4.
Ábrahámhegy - favizsgálat Ábrahámhegy - favizsgálat Ábrahámhegy - favizsgálat
Ábrahámhegy - favizsgálat    

Továbbá Varga László rövid tanulmányt készített arról, hogy hogyan lehet a települést még zöldebbé, szebbé tenni. Az elöregedő fasorok megújítását, pótlását szeretnénk a közeljövőben megvalósítani.

Az ezévi rekord magasságú vízállás ügyében bejelentkeztünk a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz, ahol levelünket elfogadták és ügyfélként regisztráltak bennünket.

Elérhetőségeink:
Gödrös Zsóka (elnök): godroserzsebet@gmail.com
Vönöczky Lilla (titkár): lilla.vonoczky@gmail.com


"Ne vágj ki minden fát!", 2013

A 2013-as év legfontosabb munkája szintén a természetvédelemhez köthető. Ebben az esztendőben a fák védelmére fordítottunk nagyobb figyelmet, hiszen ekkor kezdődött a Közútkezelő által a 71. számú főút mellett lévő fák olykor alaptalan kivágása. Célunk természetesen nem az volt, hogy a valóban balesetveszélyes fák kivágása ellen emeljük fel szavunkat, hanem, hogy a még egészséges fákat megóvjuk. Gödrös Zsóka, aki összefogta a „fa ügyet”, az Ábrahámhegyi Hírmondó 2013/II. számába írt egy összefoglaló cikket a Nádirigó Egyesület tevékenységéről, lépéseiről, és eredményeiről, amelyet itt érhetnek el:

Röviden a 2012-es évről

A 2012-es évből kiemelendő Homonnay Zsombor és Kecskés Gábor (Káli Társaság elnöke, vízügyi szakember) által készített tanulmány, amely a köveskáli szennyvíztisztító szennyvíztisztásának utótisztására tett javaslatot. A dolgozatban részletesen kifejtették, hogy a köveskáli telephez közeli Tüskés tóba célszerű vezetni a tisztított szennyvizet, és e kiszáradt tó helyén, elegendő idő alatt átszűrődve kerüljön a Burnót patak vízébe. Ekkor az országgyűlési képviselő nem támogatta a kezdeményezést. A megvalósítás további lehetőségeit keresve, a Theodora Kékkúti Ásványvíz Zrt. képviselőinek 2013-ban adták át a tanulmányt, akik nagyon nyitottan fogadták a kezdeményezést, hiszen nekik is érdekükben áll a kutjaik tisztán tartása. A megoldást esélyét látva felkarolták a kezdeményezést, így magasabb szintre is eljuthatott a megoldási javaslat, amelyet 2014-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága is elfogadott. Méltán lehetünk büszkék Homonnay Zsombor és Kecskés Gábor nagyszerű munkájára.


A 2008. év a Nádirigó életében

Köztudott hogy tagságunk nagy része vízparti vagy vízközeli nyaralóval, kerttel rendelkezik. Ezekben a kertekben nemzedékek nőttek fel, és a felnövekvő új generáció reményt ad arra, hogy ez tovább folytatódjon. Legifjabb tiszteletbeli tagunk négy éves csupán! Gyerekeink itt találkoznak először vízityúkkal, teknőssel, siklóval, piócával, halakkal és a nádas sokszínű madárvilágával. Itt kísérik figyelemmel a kerti madarak énekét, megtanulják, hogy a tavirózsát nem kell kihúzni az iszapból, hogy a nádast nem kell összetörni csónakkal, vizibiciklivel. A több hetes nyaralások egy életre szóló élményt nyújtanak nekik, miközben megérzik és átélik a természet szeretetét.

Napjainkban sokan gondolják azt, hogy a Balaton jövőjét a befektetők fogják megoldani. Terveiknek az az alapja, hogy a partokon kialakítandó, négy évszakos Wellness-központok majd idecsalogatják a turistatömegeket. Lehet, hogy ezek a befektetések hasznot hoznak majd valakinek, de egyben megváltoztatják a Balaton-parti települések arculatát: nő az autóforgalom, a vizet előbb-utóbb nemcsak a vitorlások, hanem a motorcsónakok is ellepik, hiszen a jó pénzű idelátogatók ezt is igényelni fogják. Ez egy egészen más életforma, mint amit mi, a családunkkal itt élők és nyaralók ebben az ősi tájban, a természet és az ember kapcsolatára alapoztunk. Azt szeretnénk, ha a Balaton megmaradna természetes örömforrásnak, és az új beruházások előkészítésénél a környezet megóvását és a már itt élők érdekeit elsődleges szempontnak tekintenék.

A Nádirigó az elmondottak szellemében végzi idei tevékenységét.

Áprilisban tagságunk önkéntesei szép számmal vettek részt Ábrahámhegy környezetének szépítésében. Májusban elkezdtük rendbe hozni és parkosítani a Vasút utcát, ahol a Fürdőegyesülettel karöltve, anyagilag is támogatjuk a faültetést.

Hagyományt kívánunk teremteni a Madarak és Fák Napjának az ideihez hasonló, minden év május 10-i megünneplésével. Ennek kapcsán madárodúkat helyeztünk ki, amelyek megvételét és terjesztését tagságunk további szíves figyelmébe ajánljuk.

Kiemeljük, hogy polgármesterünk, Vella Zsolt kreatív segítőtársunknak bizonyul célkitűzéseink megvalósításában. Segítségére a mindenkori jövőben is szeretnénk számítani.

Igen! Mert az a vágyunk, hogy Ábrahámhegy továbbra is megőrizze eredeti csendjét és szépségét, hogy még hosszú évekig a Rend, a Tisztaság és a Béke szigete maradhasson.

A mellékelt fényképek bizonyítják, hogy az ábrahámhegyi part ékessége, a nádas, kiváló állapotban van!

Ábrahámhegy - Nádas Ábrahámhegy - Nádas Ábrahámhegy - Nádas

Legyen a vendégünk, és vigye hírét Ábrahámhegy szépségeinek!

Az ábrahámhegyi part

Az utóbbi időben több szó esett arról, hogy Ábrahámhegyen milyen nehéz megközelíteni a Balaton-partját. Valóban igaz, hogy jelenleg kizárólag a strandon keresztül tehetjük ezt meg. A cikkben megpróbálok utánajárni annak, hogy a jelenlegi helyzet hogyan alakult így Ábrahámhegyen, egy kis kitérővel a déli partra, a partvonal alakulására.

Egykori Balaton part

Egykori Balaton partA Balaton déli partján már az 1930-es években építettek partvédő műveket, de ezeknek még nem voltak lényeges hatásai a partra, mert mellette megmaradtak a természetes, homokos partszakaszok, ahová a viharok ki tudták tenni a hordalékot. Azonban az 1960-as években megindult, és az 1970-es években felgyorsuló partfeltöltési folyamat hatásainak mai napig tanúi vagyunk. Ekkor létesültek a nagy szállodasorok (Siófok Aranypart, Balatonszéplak Ezüstpart), szakszervezeti üdülők, valamint ekkor készültek a nagyobb kikötők és a strandok környékén a tóban emelt betonfalak, amely mögé bepumpálták a Balaton iszapját. Az addig egységesnek mondaható part megváltozott: a víz a hordalékát csak a nem feltöltött részekre tudta lerakni, ezért ezek a területek erősen eliszaposodottak és benádasodtak, valamint az addig tiszta víz elkezdett hínárosodni. Később a kőgátak előtt újabb feltöltődések jöttek létre, ezért a partot ismét beljebb vitték.

Ábrahámhegyen az 1970-es évek elején változott a partvonal. A Vízügy a siófoki vízmérce szerinti, a 70 cm magas vízállást 100 cm-re emelve új partvonalat húzott. Arra - a kevés szakemberen kívül senki sem gondolhatott - hogy az új partvonal kitűzésének semmiféle mérési és térképészeti alapja nem volt. 1971-1972-ben a parti telkek egy jelentős részét kártérítés nélkül kisajátították. A területek "elcsatolásáról" és így a mederré nyilvánításáról a vízparti telektulajdonosok semmit sem tudtak, erről csak az 1983-ban kézhez kapott határozatból értesültek. Mindez a magyar állam javára a "partvonal hatósági megállapítása" jogcímén történt, és a vízparti területek a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésébe kerültek. A tapolcai Földhivatalban az új állapotot azonnal bejegyezték. Az azóta készülő valamennyi vízpart-rehabilitációs tanulmányterv Ábrahámhegyet illetően ezeket a földhivatali bejegyzéseket veszi alapul.

Ábrahámhegyen az 1920-1930-as években kezdett kialakulni a fürdőélet. A település fejlesztésében meghatározó szerepet játszottak az ősök, akik telkeiken nem csupán saját környezetüket óvták, hanem sokat tettek Ábrahámhegyért: kialakították a strandot, a hozzá vezető platánsort, megépítették a teniszpályát, és munkálkodtak azon, hogy Ábrahámhegynek saját vasútállomása legyen. Kezük munkája a megmaradt épületeken, közösségi területeken köszön vissza mindannyiunk örömére.
A második világháború és az azt követő időszak azonban mindent megváltozatott. Ábrahámhegyen a kedvezőtlen változások akkor kezdődtek, amikor Ábrahámot közigazgatásilag Badacsonytomajhoz csatolták. Megindultak a feltöltések és a telekkialakítások. A strand és a Sziget utca közötti kerteket az 1960-as évek végén parcellázták fel. A Sziget utcától Badacsonyörs felé lévő kaszálókat, kerteket, valamint a Sziget utca Balaton felöli részét - amely a nádvágók által használt szabad nádasos terület volt - az 1970-es években osztották zsebkendőnyi területekre.
A Jégmadár területén 1980-ban megalakult az ábrahámhegyi Túravitorlás Sport Klub. Az elmúlt harminc évben, és az azóta is folyamatosan épülő kikötőnek ma már méltó híre van. Ugyan ez egy zárt terület, de akik a kikötő terjeszkedése során elvesztették a vízhez való lejutás lehetőségét, a TVSK-tól örök érvényű használati jogot kaptak.
A Vasút utca Ábrahámhegy egyik legrégebbi utcája, ahol már az 1930-as évektől néhány, a mai napig is létező villa áll. Az utca végén az 1960-as években már egy szabadon használható kijáró- és kiépített táborhely, kemping volt. A mai Park utca területét az 1970-es évektől kezdték folyamatosan feltölteni, majd parcellázták. Ekkor ez a lejárási lehetőség is megszűnt. Hasonló sorsra jutott a régi Balatongyöngye vendéglő által, a vasút alatt létesített szabad strand is. Helyén ma a csónakkikötő áll.
Összegezve elmondhatjuk, hogy az 1960-as évektől kezdődő feltöltések és parcellázások sorozata vezetett ahhoz, hogy jelenleg Ábrahámhegyen a strandon kívül máshol nem lehet a vízhez lejutni. Bezárult a part.

Ábrahámhegy fürdő Ábrahámhegy strand - 1927 Ábrahámhegy - Vasúti átjáró építése

Ábrahámhegy fürdő

Ábrahámhegy strand - 1927

Vasúti átjáró építése

Az Önkormányzattal, valamint az ábrahámhegyi civil szervezetekkel szoros összefogásban azon dolgozunk, hogy hogyan lehetne ezen változatni.
A Nádirigó ezért is harcol 2007 óta egy csónakkikötőért a Séd torkolatánál, amelynek a helye most már a településrendezési terv része. Az Önkormányzat javaslatot tett arra nézve, hogy a Séd torkolatánál jelenleg is működő csónakkikötőt társadalmi munkával, a Nádirigó Egyesület tagjai, a csónaktulajdonosokkal, valamint az ábrahámiakkal közösen az idei nyári szezonra rendbe tegyék, így egy mindenki által szabadon használható, lejáróval ellátott, gondozott és közösen ápolt csónakkikötőt alakítsunk ki. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kialakítandó csónakkikötőt nem csupán létrehoznunk kell, hanem fenntartanunk is!
Az önkormányzat tájékoztatása szerint előreláthatólag egy hónapon belül a strand előtti vízrészen a horgászok számára felállítanak egy úszó stéget is, így adva több lehetőséget e sport kedvelőinek.
Gondolkozunk azon is, hogy a jelenleg kihasználatlanul álló volt kempinget milyen megegyezés keretében tudná Ábrahámhegy a település lakóinak és nyaralóinak hasznára fordítani.

Vönöczky Lilla  2012 május.