Ábrahámhegy címere www.abrahamhegy.hu
Magyar Magyar Deutsch Deutsch English English
           
Ábrahámhegyi strandAktuális Ábrahámhegyi programok, rendezvényekÁbrahámhegyi szálláshelyek, apartmanokÁbrahámhegyi éttermek, büfék, vendéglátók
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen
  • Ábrahámhegy télen

Földtörténeti áttekintés

"Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
Évmilliókig eljár tengelyén,
míg egy kerékfogát újítni kell."

(Madách Imre: Az ember tragédiája)


Több millió évvel ezelőtt - a földtani harmadkorban, a Pliocén korszakban - az Ábrahámi hegyek környékét a Horvátországtól a Vág és Garam völgyéig felnyúló Pannoniai-tenger borította. Akkor sem Ábrahámhegy magaslatai, sem a környező hegyek még nem voltak meg. A tenger felszíne a mai Balaton felszíne fölött kb. 200 méterrel volt. A tenger hosszú évezredek múltán lassan feltöltődött a környező hegyekből származó törmelékkel, homokkal és agyaggal. Ezt az átalakulást ember még nem láthatta. Az ekkori tengernek korunkra maradt emléke a "kecskeköröm"-nek nevezett Congeria kagylók, amelyek korábban Tihany környékén és más helyeken voltak találhatók.

Ábrahámhegy látképe - háttérben a vulkanikus hegyekkel Ábrahámhegy látképe - háttérben a Káli-medencével

A Pliocén korszak végén történt, hogy a környéken több helyen megnyílt a föld, gőzök és gázok kíséretében sár és forró vízzel kevert kőtörmelék, máshol bazaltláva ömlött a felszínre, illetve hömpölygött a tóba. Így jött létre az Ábrahámi-hegy és környéke: Badacsony, Szentgyörgy, Gulács, Tótihegy, Haláp, Tátika, a Kovácsi-plató és a Fonyódi hegy bazalt kúpja, Szigliget és Tihany bazalttufái.

Később, a Pleisztocén korszak nagy eljegesedéseinek idején (ezelőtt 2,4 millió-10 ezer év között), a tenger (a Pannon-tó) helyén füves puszták alakultak ki. Az uralkodó (szubartikus) szél - mely már abban az időben is jellemzője volt e vidéknek - por alakjában hordta el a bazaltkúpok által nem védett agyag és homok rétegeket. Ehhez az erózióhoz hozzájárult az akkor még a mai Tapolcai-medencén keresztül folyó Ős-Duna, amely nagy vastagságú agyag- és homokrétegeket hordott el. Tehát a szél és a vízfolyások formálták oly jellegzetessé e hegyeket. A szél pusztító hatásának jellegzetes példáját láthatjuk a Káli-medence kialakulásánál is, melynek homokját javarészt a szél szállította tova.

Ábrahámhegy - Salföld felől Ábrahámhegy - homokdomb Salföld felé Ábrahámhegy - kilátás az Örsi-hegyre

A mai Balaton helyén még ekkor is széltarolta síkság terült el, melynek térszíne a szél és az erózió eredményeképp fokozatosan mintegy 100-150 métert csökkent. A talajszint csökkenés (az ún. defláció) természetes következménye lett, hogy a patakok és az esőzés vize a mélyebb területre folyt és azt elöntötte. Így jött létre - kb. az utolsó jégkorszak végefelé - a Balaton. A szél pusztító munkája azonban a Balatont ma sem kíméli: a szélhordta por egyre tölti a tó medrét, s ma már átlagos mélysége nem haladja meg a 3 métert.

A Pleisztocén, vagy más néven diluviális korszakban, a Balaton kialakulásának idején jelent meg az ember is, hogy sok megpróbáltatáson keresztül virágzó kultúrát teremtsen e vidéken.